Az ipari termelésben és számos gyakorlati alkalmazási forgatókönyvben a sűrített levegő általánosan használt energiaforrás. A sűrített levegő azonban gyakran szembesül a vízszállítás problémájával, ami sok gondot okoz a gyártásban és a felhasználásban. Az alábbiakban a sűrített levegő nedvességforrásának elemzését és a kapcsolódó kérdéseket ismertetjük. Ha vannak nem megfelelő pontok, szívesen fogadjuk a kritikát és a javítást.

A sűrített levegőben lévő nedvesség főleg a levegőben lévő vízgőzből származik. Amikor a levegőt összenyomják, ezek a vízgőzök a hőmérséklet- és nyomásváltozások következtében folyékony vízzé kondenzálódnak. Miért tartalmaz tehát nedvességet a sűrített levegő? Ennek okai a következők:

1. Vízgőz jelenléte a levegőben

A levegő mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű vízgőzt, és annak tartalmát számos tényező befolyásolja, mint például a hőmérséklet, az időjárás, az évszak és a földrajzi elhelyezkedés. Nedves környezetben a levegő vízgőztartalma magasabb; míg száraz környezetben viszonylag alacsony. Ezek a vízgőzök a levegőben gázhalmazállapotban vannak, és a levegő áramlásával együtt oszlanak el.

2. Változások a levegő kompressziós folyamatában

A levegő összenyomásakor a térfogat csökken, a nyomás nő, és a hőmérséklet is változik. Ez a hőmérsékletváltozás azonban nem egyszerű lineáris összefüggés. Számos tényező befolyásolja, például a kompresszor hatékonysága és a hűtőrendszer teljesítménye. Adiabatikus kompresszió esetén a levegő hőmérséklete emelkedik; de gyakorlati alkalmazásokban a sűrített levegő hőmérsékletének szabályozása érdekében általában hűtik.

3. Vízkondenzáció és csapadék

A hűtési folyamat során a sűrített levegő hőmérséklete csökken, ami a relatív páratartalom növekedését eredményezi. A relatív páratartalom a levegőben lévő vízgőz parciális nyomásának és az azonos hőmérsékletű víz telített gőznyomásának arányát jelenti. Amikor a relatív páratartalom eléri a 100%-ot, a levegőben lévő vízgőz folyékony vízzé kondenzálódik. Ennek az az oka, hogy a hőmérséklet csökkenésével csökken a levegő által befogadható vízgőz mennyisége, és a felesleges vízgőz folyékony víz formájában kicsapódik.

4. A sűrített levegő vízszállításának okai

1: Beszívási környezet: Amikor a légkompresszor működik, belélegzi a környező légkört a levegő bemenetén keresztül. Ezek az atmoszférák maguk is tartalmaznak bizonyos mennyiségű vízgőzt, és amikor a légkompresszor levegőt szív be, ezeket a vízgőzöket is belélegzik és összenyomják.

2: Tömörítési folyamat: A kompressziós folyamat során még akkor is, ha a levegő hőmérséklete emelkedik (adiabatikus kompresszió esetén), az ezt követő hűtési folyamat csökkenti a hőmérsékletet. A hőmérséklet-változási folyamat során a vízgőz kondenzációs pontja (harmatpontja) is ennek megfelelően változik. Amikor a hőmérséklet a harmatpont alá csökken, a vízgőz folyékony vízzé kondenzálódik.

3: Csövek és gáztartályok: Amikor sűrített levegő áramlik a csövekben és gáztartályokban, a víz lecsapódhat és kicsapódhat a cső és a gáztartály felületének hűtő hatása és a levegő áramlási sebességének változása miatt. Ezen túlmenően, ha a cső és a gáztartály szigetelő hatása gyenge, vagy vízszivárgási probléma van, a sűrített levegő víztartalma is megnő.

5. Hogyan tehetjük szárazra a kimeneti sűrített levegőt?

5. Hogyan tehetjük szárazra a kimeneti sűrített levegőt?
1. Előhűtés és párátlanítás: Mielőtt a levegő belép a kompresszorba, a levegő hőmérséklete és páratartalma csökkenthető az előhűtő berendezéssel, hogy a kompresszorba belépő vízgőztartalom csökkenjen. Ezzel egyidejűleg egy páramentesítő berendezést (például a GIANTAIR hidegszárítóját, adszorpciós szárítóját stb.) állítanak be a kompresszor kimeneténél, hogy tovább távolítsák el a nedvességet a sűrített levegőből.